Hol is kezdjem, hol is kezdjem? Megpróbálok mindent az elejétől mesélni.

A történet ott kezdődik, hogy 2015 márciusában részt vettem egy jótékonysági futáson Debrecenben, ahol megismertem egy hölgyet a Debreceni Hősök keretein belül, akivel azóta is napi kapcsolatban vagyok. Ahogy teltek múltak a napok-hetek, majd rátértünk a futáson kívül más témákra is és így kerültünk oda, hogy ki hol tanul. Mint kiderül ő a Debreceni Egyetem Molekuláris Sejt- és Immunbiológiai Doktori iskolába jár, és mesélt arról, hogy ő a Debreceni Egyetem Tehetséggondozó Program kutató hallgatója volt, és kaptam tavaly szeptember környékén egy üzenetet neptunon, amiben a Tehetséggondozóba lehetett jelentkezni, és nem nagyon terveztem, mert hát a tanulmányi átlagom 3,7-3,9 között szokott mozogni, de azt mondta a Noémi, hogy teljesen megéri, mert nem csak a tanulmányi eredményeket nézik. Itt kezdődtek a problémák. Először is kellett egy jó téma, ami később kiderült, hogy hatalmas téma lett, és nem mindig tudtam kordában tartani, mert egy 2900 fős településen kutattam az egészségmagatartást, és az egészségtudatos táplálkozást, amihez rengeteg segítséget kaptam, és így összesen közel 700 fővel végeztem a kutatást amit a 2015/16-os Tudományos Diákköri Konferencia Egészségtudományi Szekciójában be is mutattam egy kis részét, és 18 előadóból Különdíjat kaptam aminek nagyon örültem és meg is lepődtem, mert az akkori témavezetőm szerint nem érdemeltem volna meg, a többi előadáshoz képest, és a publikálási lehetőséget is elvette tőlem, mert szerinte az volt az Egészségügyi Kar szégyene. Semmi probléma, másnap kértem is a témavezető váltást a Tehetséggondozóban és, hogy mondjon le a publikálási jogról majd a rektori hivatalban elnyertem a benyújtott témavezető váltást, és az új témavezetőmmel egy másik témát kezdtünk el kutatni, mert egyrészt személyes indokból nem akartam akkor folytatni azt a kutatást, illetve ezt a témát később szeretném továbbvinni és jobban kifejteni amivel nagyobb sikereket érhetek el, ezért is csatlakoztam a Tehetséggondozón belül az Interdiszciplináris hallgatói kutatócsoportba, még januárban és ez a kutatócsoport sokat segített nekem abban, hogy megtanuljak kutatni, szakirodalmat keresni, recenziót írni, publikációt írni és életem első Konferenciáját leszervezni 100 előadóval, majd szekcióelnökként is kipróbálhattam magam. Illetve a tehetséggondozónak köszönhetően rengeteg Konferencián adhattam elő és segíthettem a háttérmunkában, és ami megtiszteltetés, hogy Doktor avatókon és Diplomaosztókon én is vihetem a Kari Gerundiumok egyikét. Összességében teljesen elégedett vagyok azzal, hogy az utóbbi fél évben azzal, hogy mit sikerült elérnem a tudomány és a tovább tanulásom területén, és rengeteg új embert ismerhettem meg, akikkel az érdeklődési körünk is egyezik. :)
Ezen a szálon mennék tovább, csak előtt egy kicsit visszacsatolnék a Tehetséggondozóba való jelentkezésemhez, mert ugyanis abban az időben kaptam egy másik neptun üzenetet, abban meg a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar Verzár Frigyes Szakkollégiuma hirdet felvételt, nagy unszolások után beadtam a jelentkezésemet, és mind az írásbeli, mind a szóbeli felvételin megfelelten. Novemberben elején tag lettem, majd december 1.-én az alakuló ülésen jelöltek, majd megszavaztak Alelnöknek, aminek nagyon örültem, és már akkor tudtam, hogy az eddig belefektetett munkámból még többet kell nyújtanom, de kibírom, mert én akartam. A szavazó bizottságban 11en vettünk részt a 18 főből, tehát érvényes a szavazat és 9-2 arányban megnyertem. Teltek, múltak a hetek, hónapok és a Szakkollégiumnak is megérettek a gyümölcsei. Ugyanis, képviselhettem egy Nemzetközi Konferencián a Konferencián, ahol 4 szakkollégiummal teremtettem kapcsolatot, és ezzel is bővítettem a szakkollégiumunk hírnevét. Tudományos kötetet adtunk ki amibe az én egyik kutatásom is bekerült, ami hivatalos publikációnak mondható. Nem is szaporítom tovább a szót nagyon a Szakkollégiumról, de itt is rengeteget fejlődtem, szervezésben, konferencia előadásban, kapcsolatépítésben és publikáció írásban, és köszönöm, hogy ennyi mindenbe bele tudtak vonni dékánhelyettes úrék, és remélem sikerült teljes értékű alelnökké válnom.

Ne csak a tudományról és a továbbtanulásomról beszéljünk, kicsit térjünk vissza a kályhához, ahonnan ez az egész kiindult. Az Egészségügyi Karon 2015/16 I. félévben volt 11 vizsgám ebből 4 szóbeli és 2 szigorlat, a 2 szigorlat időpont ütközés miatt csúsztatnom kellett, mert tudtam, hogy jobb el se menni, mint megbukni, és B vizsgán hátránnyal indulni. Nem is volt ezzel gond, csak megfeledkeztem a 2015/16 II. félévében lévő 15 hetes Szakmai gyakorlatról ahol az Orientációt a Gerontopszichiátrián töltöttem. Életem legjobb döntése volt, lehet nem a legmodernebb eszközök voltak, és nem mindig voltunk tele anyagáruval, de a csapat hangulat, a teammunka az mindennél fontosabb. Majd bekerültem a "nagy kórházba" ahol a csalódáson és a rabszolga munkán kívül nem nagyon kaptam semmit, csak erasmusos hallgatókat 2 hétre :D Még mindig nincs probléma, mert csak az éltetett minket a csoporttársaimmal, hogy már nincs sok és kibírjuk, majd államvizsga és hello. Na és itt kezdődtek a problémák, ugyanis nem sikerült megszereznem az abszolvatóriumot, - amit most nem fejtenék ki majd a következő bejegyzésben - és így nem mehettem államvizsgázni, és így még élvezhetem az Egészségügyi Kar vendégszeretetét, de itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy a csoporttársaimnak hatalmas gratulációt és elismerést adjak, mert egyszerűen hihetetlen hogy elvégeztük, vagyis csak ők, de együtt örülök velük. :)

Mint mindennek ára van, ezért ennek a félévnek is ára volt. Időhiány, kapcsolatépítés, konferenciákra járás, és gyakorlat miatt nem tudtam kellőképpen odafigyelni az étkezésre, és a heti 4-5 futásom lecsökkent két hetente 1-2x-re. Nagyon sajnáltam, mert kezdtem úgy érezni, hogy valamit elértem, de ezek szerint nem és csak nektek okoztam ezzel csalódást. Viszont áprilisban lefutottam a Vivicittá Városvédő Futás távját (10 km), amit nektek köszönhetek. Tudom most jöhetnek a negatív kommentek, hogy minek csinálom az oldalt, a blogot, közben meg csak hízok és a pofám jár, nyugodtan lehet írni, teszem hozzá jogosan, de nem mentegetőzni akarok, mert nem is akarok csak elmondtam azt amit eddig rajtatok kívül vagy 5 embernek mondtam amit mindjárt elmondok, hogy sikerült karrierépítésnek, vagy a jövőm megalapozása miatt, de 22 kibebaszott kilót felszedtem amire nem vagyok büszke, sőt.. csak a pofám ég, de ennek vége a héten újra kezdtem a diétát mellé a kardiót és jelenleg -2 kg-nál járok. Nyár végére ledolgozom a a fél év bűnét, és ősszel folytatom tovább azt amit elkezdtem 2014-ben, és abba hagytam.

Köszönöm, hogy elolvastad és ha szeretnéd, ezt a történetet még részletesebben olvasni, akkor egy lájkkal és/vagy egy megosztással jelezd számomra, hogy tudjam van értelme ezt folytatni, mert rengeteg háttér információt kihagytam, mert akkor nem lenne elég ez a blogbejegyzés, hogy mindent leírjak.

További szép estét minden kis zsírdisznónak.

Itt a nyár irány a strand és irány edzeni ;)

Kövesd mindennapjaimat Facebookos oldalamon, vagy Instagram profilomon.